Fenntartható mobilitás
Bevezetés
Miután egy évszázadon keresztül a fosszilis tüzelőanyagok segítségével elégítettük ki a mobilitási szükségleteinket, a belső égésű motornak új kihívója akadt az elektromos motor képében. Az elektromos járművek (EV – Electric Vehicles) piaca már nem számít marginális szegmensnek; az egyre szigorodó emissziós szabályozásoknak, az EV-k egyre szélesebb választékának, a fejlődő töltőinfrastruktúrának és az egyre elfogadhatóbb teljes tulajdonlási költségeknek köszönhetően egyre többször esik EV-re a választás. Az Egyesült Királyság és Franciaország kormánya 2040-re a dízelüzemű járművek eladásának teljes tilalmát tervezi. A járműgyártók is reagálnak erre; a Volvo bejelentette, hogy 2019-re minden modellje elérhető lesz elektromos meghajtású változatban is, és a Mercedes-Benz ugyanezt tervezi 2022-es végdátummal.
Jelenleg az EV-k az újautó-eladásoknak csupán 1%-át teszik ki Európában, azonban az UBS Befektetési Bank1 előrejelzése szerint 2025-re ez a szám eléri a 30%-ot. A LeasePlan hisz abban, hogy 2030-ra az autóipar CO2 és nitrogén oxidok kipufogón keresztüli kibocsátását meg lehet szüntetni. Majdnem minden előrejelzés azt mutatja, hogy az EV-k korszaka gyorsabban eljön, mint számítottunk rá. A világ készen áll az elektromos átalakulásra.
Eddig az elektromos váltás főleg a személyautókra koncentrálódott; egyre több új modell kerül bevezetésre, egyre alacsonyabb áron és hosszabbodó hatótávval. De mi várható a kishaszongépjárművek (LCV) piacán? Létezik-e már példa a teljesen elektromos LVC-kre (e-LCV) való átállásra, és amennyiben igen, hogyan tehetik ezt meg a vállalkozások? Ez az írás betekintést nyújt az e-LCV-szegmens technológiai és gazdasági fejlődésébe.
Piaci áttekintés
Az e-LCV-szegmens a Renault Kangoo és a Mercedes-Benz Vito E-Cell 2011-es, illetve a Nissan e-NV200 modelljének 2012-es bevezetése után vált érdekes piaci réssé. Ezeknek a korai modelleknek a használói konkrét üzleti célra keresték ezeket a járműveket, mivel a hatótáv és a tulajdonlás teljes költsége nem tette őket alkalmassá a szélesebb körű használatra. Manapság a vállalkozások már szélesebb e-LCV-palettából válogathatnak. A nagyobb Renault Master és a SAIC Maxus EV80 (közelgő) bemutatása az első közepes méretű elektromos LCV-k megjelenését jelenti a piacon. Az 1. táblázat áttekintést nyújt a jelenleg elérhető főbb modellekről, azok szegmenseiről és eladási adatairól (amennyiben azok rendelkezésre álltak).
1. táblázat: A jelenleg elérhető LCV-k áttekintése
Tehát a már elérhető vagy hamarosan elérhető modelleknek köszönhetően az e-LCV nyilvánvalóan kezd betörni a közhasználat területére. Továbbá a Volkswagen és a Mercedes-Benz a közelmúltban bejelentette, hogy az LCV-kínálatát elektromossá kívánja alakítani3, amely még szélesebb kínálatához vezet majd.
Az e-LCV-k teljes tulajdonlási költsége
1. ábra: Az e-LCV-k átlagos teljes tulajdonlási költségének (TCO) bontása. A számok különböző e-LCV-k elemzésével készültek egy 48-60 hónapos periódusra és éves 30 000 km futásteljesítményre vonatkoztatva Hollandiában, Norvégiában és az Egyesült Királyságban. Itt szerepel az összes javítás, a karbantartás költsége, a gumiabroncsok költségei, a biztosítás, a csereautó-szolgáltatás és az országúti segélyszolgálat is.
Milyen üzleti szempontok vannak?
Ahogy egyre több e-LCV-típus kerül a piacra, a tulajdonlás teljes költségének (TCO) kérdése egyre fontosabbá válik. Mekkora egy teljesen elektromos haszongépjármű működtetésének költsége, és van-e valós példa arra, hogy egy ilyen jármű a flotta részét képezze? A kérdés megválaszolásához a LeasePlan kielemezte a jelenlegi e-LCV-k teljes tulajdonlási költségeit. A költségek bontását az 1. ábra százalékosan tartalmazza, hogy a költségelemenkénti relatív költség láthatóbb legyen.
A tulajdonlás költségeinek oroszlánrészét az értékcsökkenés és a kamatok teszik ki. Ez a viszonylag magas beszerzési árnak, illetve az e-LCV-akkumulátorok költségének köszönhető. Az adók csupán kis százalékot tesznek ki, mivel néhány országban az elektromos járművek adókedvezményre jogosultak. Az elektromos áram fosszilis tüzelőanyagokhoz viszonyított alacsony költségét tükrözi az alacsony százalék is.
De a teljes tulajdonlás költsége hogyan viszonyul a dízel-haszongépjárművekéhez? Ez a kérdés kiemelten fontos ahhoz, hogy az üzleti szempontokat meg tudjuk határozni. Ezért a LeasePlan elkészítette a jelenleg elérhető e-LCV-k és a megfelelő dízelvariánsok összehasonlítását norvég, holland és egyesült királyságbeli adatok alapján. A havi bérleti díjakat a 2. ábra mutatja.
Az e-LCV tulajdonlásának teljes költsége versenyképessé kezd válni ebben a szegmensben. Norvégiában a tulajdonlás teljes költsége már jelenleg is alacsonyabb dízeltársainál. Ennek oka az ország adórendszerében rejlik. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában a tulajdonlás teljes költsége az e-LCV-k esetében magasabb, mint a dízeljárműveké. Ennek egyik oka a biztosítási díjakban keresendő, mert a díjak alapjául a jármű tömegét veszik, és az e-LCV-k esetében az akkumulátorok jelentős tömeget képviselnek. Összességében az e-LCV-k és dízeltársaik közötti különbség nem számottevő.
2. ábra: Az LCV-k havi bérleti díjának összehasonlítása. Az elektromos LCV-ket a zöld szín jelöli, míg a dízelmodelleket a fehér. A havi bérleti díj magában foglalja a szervizelést és a dízel, illetve az elektromos áram költségeit is (kivéve Egyesült Királyság: nem tartalmazza a biztosítást). A kWh árak a hivatalos állami tarifák alapján kerültek kiszámításra4.
Az e-LCV-k tulajdonlási költségeinek megértése
A tulajdonlásiköltség-adatok azt mutatják, hogy az e-LCV-k már most is versenyképesnek számítanak néhány piacon. A költségek várhatóan tovább fognak esni, míg a dízelhaszongépjárművek költségei stabilak maradnak vagy emelkedni fognak. Melyek e változások fő okai?
1. Az akkumulátorok költsége jelenti az e-LCV-k tulajdonlási költségének legnagyobb hányadát, de az akkumulátorok ára folyamatosan esik, és ez várható a jövőre nézve is. A kWh-onkénti költség 1000 dollárról (2010) mára 130 és 200 dollár közé esett a Teslaés a GM-gyártók adatai alapján, és további csökkenés várható, ahogy a gigagyárak tömegtermelési kapacitása növekszik5.
2. Az akkumulátorok élettartama is pozitív trendet mutat, mivel az akkumulátort kezelő rendszerek hosszú távon is jól teljesítenek. 200 000 kilométer után az akkumulátor 93% feletti hatótávra képes a Tesla járművekből származó adatok alapján6. Az eredetialkatrész-gyártók ezért hajlandóak hosszú garanciaperiódust nyújtani, mely remekül támogatja a használt alkatrészek piacát.
3. A karbantartás és javítás költségei viszonylag alacsonyak; egy áltagos e-LCV 50%-kal kevesebb alkatrésszel rendelkezik, mint egy dízeljármű. A sok mozgó alkatrész helyett az e-LCV inkább egy „guruló számítógép”, és ez pozitívan hat a szervizelés költségeire.
4. A biztosítási díjak az e-LCV-k esetében kicsit magasabbak, mint a dízeljárműveknél, mert gyakran a beszerzési ártól függenek (mely az e-LCV-k esetében magasabb). Ugyanakkor a káresemény-statisztikák – melyek erősen hatnak a biztosítási díjakra – megegyeznek az EV-k és dízelek esetében. Az EV-k biztosítási díjai az alacsony javítási költségeknek (a kevesebb mozgó alkatrész miatt) köszönhetően várhatóan csökkenni fognak.
5. Az elektromos fogyasztás lényegesen olcsóbb, mint a dízelüzemanyag. A jelenlegi számítások alapját az egyes országok standard kWh-díjai képezik. A növekvő fogyasztással az árak csökkenése várható, és ez valószínűsíthető ott is, ahol nagyobb flottákat töltenek az éjszaka alatt.
6. A jelenlegi adózási környezet számos európai országban a nulla károsanyagkibocsátású járműveknek kedvez, magas támogatásokkal és gyakran útdíjmentességgel ösztönzik az e-LCV-vásárlást. Ezek a támogatások megszűnhetnek majd a jövőben, de még nem tudni, milyen mértékben. Az a tény, hogy a kormányok az elektromos járműveket részesítik előnyben a belső égésű motorokkal szemben, maradni látszik.
Hatótáv-aggodalom: valóságos vagy már a múlté?
A tulajdonlás teljes költsége mellett egy másik lényeges, megfontolandó szempont a hatótáv és az elektromostöltő-infrastruktúra, melyek eldönthetik, hogy az e-LCV bekerüljön-e a flottába vagy sem. A haszongépjármű egy üzleti eszköz, így a kihasználhatósága kulcsfontosságú. Másként fogalmazva az e-LCV feladata a szervezet nyereségességének támogatása, amely sérülhet, ha munkaidő alatt a jármű a töltőre csatlakoztatva áll.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek hasonlóan töltik a járművüket, mint a mobiltelefonjukat: teljes töltés éjszaka és frissítő töltés nap közben, amikor a jármű a telephelyen vagy máshol parkol. Ehhez azonban megfelelő (nyilvános) töltőinfrastruktúrára van szükség.
A töltőinfrastruktúra tipikusan a tojás és a tyúk esete: melyik volt előbb? Az elektromos járművek a töltőállomások nélkül használhatatlanok, de nincs szükség szétterjedő infrastruktúrára, ameddig a közlekedő elektromos járművek száma alacsony. Ahogy az Európai Unióban az elektromos járművek száma emelkedni kezdett, a nyilvános töltőállomások száma 110 000 fölé emelkedett. A 3. ábra az EU-tagországokban jelenleg elérhető nyilvános töltőállomásokat tartalmazza.
3. ábra: az EU országaiban jelenleg elérhető nyilvános töltőállomások száma7
A töltőállomások teljesítményével kapcsolatban az egyik fontos tényező a maximális töltési sebesség annak érdekében, hogy az LCV akkumulátora a lehető leggyorsabban elérje a töltöttség állapotát (feltéve, ha a jármű kompatibilis a töltő töltési sebességével). Két töltés létezik, az egyik a normál töltés (22 kW-ig), illetve a gyors töltés (>22 kW). Napjaink nyilvános töltőállomásainak 88%-a a normál töltési sebességet támogatja, míg csupán 12% képes gyors töltsére7.
A jármű hatótávolságát az akkumulátor kapacitása és a motor technológiája határozza meg. A 2. táblázat ezeket a tényezőket mutatja be.
2. táblázat: Az e-LCV-k hatótávolsága és akkumulátorkapacitása
A 2. táblázat az eredetialkatrész-beszállítók hivatalos adatait mutatja a legújabb modellekről és a jelenlegi NEDC tesztelési eljárás alapján, melyet 1997-ben frissítettek utoljára. Bár ezek a tesztelőállomások az összehasonlításhoz jó alapot szolgáltatnak, a NEDC tesztelési körülmények nem tükrözik megfelelően a valós használati körülményeket. Ezért ezek az adatok nem teljesen fedik a valóságot, és javasolt nem levonni messzemenő következtetéseket a valós körülményekre vonatkozóan. A valós adatokat a jármű rakománya, az időjárás, az útviszonyok és a vezetési stílus is nagyban befolyásolja.
Az új Nemzetközi Összehangolt Járműtesztelési Eljárás, azaz a WLTP8 bevezetésével a hatótávadatok megbízhatóbbá váltak. Ezt a tesztelési eljárást az ENSZ technikai munkacsoportja dolgozta ki, és 2017. év végén lépett életbe az EU tagállamaiban és tíz további országban. Mivel a WLTP megbízhatóbb tesztelési módszer, a hivatalos hatótávra vonatkozó adatok jobban tükrözik majd a valóságot.
Következtetés: az e-LCV valós lehetőség a flottám számára?
A közeljövőben bevezetésre kerülő modellek hatására az e-LCV már nem csupán egy marginális piaci szegmens. Az alacsonyabb karbantartási költségek, a kedvezőbb adózás, az elektromos áram alacsonyabb terhei és a tulajdonlás teljes költségei tekintetében az e-LCV egyre kedvezőbb választás a dízellel szemben, egyre versenyképesebb költségtényezőkkel. Míg az elektromostöltő-infrastruktúra néhány országban elfogadható szinten van, a többi ország is igyekszik gyorsan felzárkózni. Ezért itt az idő az elektromos jármű bevezetésére az Ön haszongépjármű-flottájába, különösen, ha figyelembe vesszük az akkumulátorok árának jövőbeli csökkenését és az új generációs e-LCV-k növekvő hatótávolságát.
Az e-LCV bizonyos használati szituációkra alkalmasabb, mint másokra. Alkalmas a használatra a sűrűn lakott városi környezetben, viszonylag alacsony futásteljesítmény mellett. Példaként a jármű alkalmas a városközpontokban megtenni kívánt „utolsó kilométer” esetén a futár- és csomagszállító cégek számára, illetve reptéri vagy önkormányzati használatra. A magas futásteljesítmény, nagy részben országúti használat és kevés lakott területi használat (vagy semennyi) nem kedvez az elektromos motornak.
Következő lépés: hogyan dolgozza ki e-LCV-stratégiáját
Az e-LCV bevezetése egy flottába jelent némi kihívást. Nem csupán egy másik fajta motorral rendelkező haszongépjárműről van szó; másfajta szemléletet igényel, ha a töltésre, használatra és flottaüzemeltetésre gondolunk. A LeasePlan megalkotta azt a lépésről lépésre haladó folyamatot, amely segít Önnek abban, hogy flottáját elektromos haszongépjárművel bővítse.
1. Egyeztetni a CSR- és üzleti stratégiával
Az e-LCV bevezetése során kiemelten fontos az üzleti célokkal való egyeztetés. A környezetre gyakorolt hatás fontos pillére például a vállalat társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos (CSR) célkitűzéseinek? Egyszerűbb meggyőzni az érdekelt feleket mint a pénzügyet, HR-t és termelést az e-LCV előnyeiről, ha az biztosan köthető a vállalati stratégiához. Vannak a vállalatnak CO2-csökkentési célkitűzései? A vállalati célok lebontása flottakategóriákra segíti az e-LCV bevezetését. Mivel a haszongépjárművek általában a flotta károsanyag-kibocsátásának tetemes részéért felelnek, az e-LCV bevezetése valódi hatással lehet a kibocsátás csökkentésére.
2. Elektromostöltő-hálózat
Az elektromostöltő-infrastruktúra telephelyen történő létesítése körültekintő tervezést és befektetést igényel. Az okostöltő-technológiák – mint a load balancing (terheléselosztás) és a vehicle-to-grid (azaz járműből a hálózatra) – miatt a töltőállomások beépítése, karbantartása és működtetése megfelelő szakértelmet kíván. Ugyan a legtöbb e-LCV éjszaka a telephelyen feltölthető, szükség van egy kiterjedt nyilvános töltőhálózatra is, hogy a jármű az úton maradhasson. Jelenleg a legkiterjedtebb töltőállomás-hálózattal Németország, Franciaország, Hollandia, Norvégia és az Egyesült Királyság rendelkezik. Ezért javasolt, hogy először flottáját ezen országok egyikében bővítse e-járművel.
3. A haszongépjárművek használata és futásteljesítménye
Az alacsony futásteljesítményű és leginkább városi környezetben használt haszongépjárművek cseréjével érdemes kezdeni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a dízeleket egyre kevésbé engedik be a városokba – az alacsony károsanyag-kibocsátási zónák terjedésével –, és ez kockázatot jelenthet az üzletmenet folytonosságára. Az e-LCV-k hatótávolsága egyre elfogadhatóbb és az új modellek bevezetésével tovább javul, az alacsony futásteljesítmény továbbra is előnyös a zökkenőmentes bevezetéshez.
4. Üzletileg alátámasztani
Miután a lehetséges helyek és járművek kiválasztásra kerültek, a tervet pénzügyi szempontból is alá kell tudni támasztani. Javasolt a hasonló szegmensben szereplő járművek összehasonlítása a pénzügyi hatás kiszámításához, a megfelelő költségtényezőket figyelembe véve. A teljesség kedvéért a nem pénzügyi tényezőket is vegye számításba – mint a városi tiltás lehetősége és a lehetséges környezeti hatás.
5. Kommunikálni az autóhasználókkal
A legtöbb járműhasználó számára ez lesz az első alkalom, hogy elektromos autót vezetnek, és hasonlóan más változásokhoz, az e-LCV bevezetése is megfelelő változásmenedzsmentet igényel. Fontos az autók használóival való egyenes kommunikáció és az utasítások érthetősége. Az e-LCV-t másként kell használni és kezelni, ezért azt javasoljuk, hogy az új jármű bevezetésével szervezzen képzést a használóknak. Fontos, hogy tisztában legyenek a jármű fékezésével, mivel az elektromos járművek fékrendszere másként működik. Szükséges a töltési folyamat és karbantartás bemutatása is. Megkönnyítheti a folyamatot, ha előtérbe helyezzük, hogy az elektromos jármű vezetése élvezetes.
6. Figyelni a hatást és osztozni a sikeren
Az e-LCV-használat előnyeinek bemutatása segíti az autóhasználók és az érdekelt felek meggyőzését. Korai sikertörténeteket – pl. ténylegeshatótáv-elemzés, használók pozitív visszajelzései, vagy az ökológiai lábnyommal kapcsolatos fejlemények – kommunikálni kell az érdekelt felek felé, hogy a lelkesedés továbbra is megmaradjon, és a flotta elektromos állománya fejlődhessen. Az e-LCV-k bevezetését fontos összhangba hozni a vállalat stratégiájával, és a megfelelő KPI-ok figyelése támogatja a gyors átállást.
Hivatkozások
1 http://www.ubs.com/investmentresearch
2 http://www.eafo.eu/vehicle-statistics/m1 (august 2017)
3 http://insideevs.com/mercedes-benz-electrify-next-generation-sprinter-van/
4http://www.energysavingtrust.org.uk/about-us/our-calculations
https://www.ssb.no/en/elkraftpris
http://statline.cbs.nl/Statweb/
5 https://www.economist.com/news/briefing/21726069-no-need-subsidies-higher-volumes-and-better-chemistry-are-causing-costsplummet-
after
6 https://electrek.co/2016/11/01/tesla-battery-degradation/
7 http://www.eafo.eu/electric-vehicle-charging-infrastructure
8 http://wltpfacts.eu/what-is-wltp-how-will-it-work/
Jogi nyilatkozat
Jelen dokumentumot kizárólag a LeasePlan Corporation N.V. („LPC”) hagyta jóvá és felelős érte az itt felsorolt források és az LPC által szolgáltatott információk alapján. LPC nem vállal semmilyen természetű képviseletet vagy garanciát (sem kifejezetten vagy ráutalva), illetve nem vállal semmilyen nemű felelősséget vagy kötelezettséget az itt leírt információk, illetve az azokról alkotott vélemények pontosságával vagy teljességével kapcsolatban.
Jelen dokumentumban foglalt információk meg nem erősített forrásokból származnak. LPC nem vállal kötelezettséget arra, hogy a fogadó félhez bármilyen további információt juttasson, vagy jelen dokumentumot frissítse, vagy az esetleges pontatlanságokat kijavítsa, és fenntartja a jogot arra, hogy indoklás nélkül bármikor módosíthassa vagy visszavonhassa az itt leírt információkat.
Az LPC vagy bármely leányvállalata, tanácsadói vagy képviselői nem vonhatóak felelősségre semmilyen közvetlen, közvetett, következményként előálló vagy egyéb veszteségért, kárért – beleértve az Ön vagy harmadik fél nyereségének elmaradását, mely bármely módon köthető (1)
ezen dokumentum tartalmához, vagy annak felelősségéhez, pontosságához, teljességéhez vagy időbeliségéhez, illetve (2) bármely más írott vagy szóbeli információhoz, melyet az LPC tett elérhetővé az itt (3) ezennel vagy bármely más információhoz, melyet ilyen információ generált –
mindezek alól kivételt képez a csalárd félrevezetés.
A linkre kattintva letöltheti a kiadványt PDF formátumban is.